Az indie az alternatív rockból nőtte ki magát és lett autonóm műfaj. Az 1990-es években született, s népszerűsége azóta folyton nő.
Jellemzői:
Az indie magába foglalja a rockzene stíluselemeit, bizonyos fokig megtartva az underground értékeit. A hangsúly a művészi kiteljesülésen, a kísérletezésen van, mely megengedi a hangokkal, érzelmekkel való játékot. Kezdetben egyfajta reakcióként jelent meg a keményebb hangzású rockkal szemben, és bár az idő előrehaladtával egyre sokoldalúbbá vált a műfaj, azzal szembeni letisztultságát máig őrzi.
A klasszikus felállás a bandák esetében ugyanaz, mint a rockzenében: ének, gitár, basszus, dob. Néha egyéb hangszerek színesítik a zenei hangzást.
Az indie elnevezés az angol independent (független) szóból ered, mely részben a rockzenétől való elszakadást fejezi ki, részben a stílus zenei szabadságát. Bár sokáig az alternatív rockkal összetartozónak tartották, a Nirvana befutásával elkülönült a két műfaj.
Az indie függetlenségének sokáig meghatározó eleme volt, hogy az ilyen bandák zenéjét független lemezkiadók forgalmazták.
A stílus eredete:
Az indie zene kulturális eredete az 1980-as évekbeli Egyesült Királysághoz köthető. Ekkoriban Angliában a britpop meghatározó stílusként volt jelen, s szorosan emellett nőtték ki magukat a gitáron alapuló alternatív rockkal próbálkozó indie együttesek.
Az úttörők közt olyan bandák voltak, mint a rövid életű The Smiths, vagy a még ma is aktív The Stone Roses.
Az Egyesült Államokban, amit indie-nek neveznek az a 70-es 80-as évek által befolyásolt alternatív rock. Ekkor még főképp a nyers torzított hangzást jelentette. Jelentősebb képviselői voltak a Hüsker Dü, The Pixies, Sonic Youth, Big Black.
A ’90-es évek zenei kultúráját az úgynevezett grunge bandák erősítették. Ide sorolhatjuk a Nirvanát, a Sound gardent, vagy a Pearl jam-et, akik újítókként törtek be a zenei életbe, és világszerte népszerűek lettek. A könnyűzene nagy változásokon ment keresztül ekkoriban, és ebben az időszakban különült el ténylegesen az indie rock az alternatív rocktól. Ennek egyik kifejeződése, hogy az indie jellemzője a lo-fi hangzás lett, amely szemben a hi-fivel egy gyenge, torzult hangminőséget jelent.
Ebben az időszakban a stílus jelentős alakjai Elliott Smith, a Neutral Milk Hotel, és a Guided by Voices voltak. Jellemző volt rájuk, hogy az irónia és az érdektelenség eszközeivel éltek, ami egy reakció volt az alternatív rockhoz fűződő kapcsolatra.
Profit: Az indie bandák esetében a profit csak sokadlagos szempont: számukra a személyes ízlés kialakítása, megteremtése a fontos, az, hogy zenéjükkel hassanak kedvelőikre. Furcsa mód ez a szemlélet a kezdetek óta tart, és nem kopott ki a műfajból.
Az indie együttesek java díjmentes koncertekkel indította be karrierjét, de a legsikeresebb bandákra jellemző, hogy miután befutnak, rendszeresen fellépnek kis közönség előtt is.
Napjainkban:
Ez a stílus még ma is főleg a brit fiatalok körében kedvelt, de más nyugat-európai országokban, illetve az Egyesült Államokban is egyre inkább elterjedt. Magyarországon és Kelet-Európa más országaiban jelenleg igen kicsi a fogyasztókör, de az utóbbi években egyre inkább fellendül.
